TISZTELETADÁS

csorba100_rollup10_korr0511-85.pdf

„…elment egy nagy nemzedék egyik utolsó képviselője, és elveszítettük mértékadó mesterünket, akinek figyelme, tanácsai és példája nélkül az az irodalom, melynek ő maga is több mint fél évszázad óta szellemileg és intézményei révén egyaránt tevékeny részese volt, ugyanígy soha nem születhetett volna meg, ugyanebben a formában huzamosabban nem maradhatott volna fenn. Gyászoljuk a nagy költőt, s emellett igaz barátunkra, hűséges segítőnkre, a Jelenkor meghatározó munkatársára emlékezünk.”

 (Részlet a Jelenkor nekrológjából)

Csorba Győző hosszú, súlyos betegség után 1995. szeptember 13-án elhunyt, abban a városban, amelyben született, egész életében élt és alkotott. A Magyar Írók Szövetsége, Pécs Város Önkormányzata, a Baranya Megyei Könyvtár és a Jelenkor folyóirat saját halottjának tekintette.

Sírjánál Bertók László költőtársa-barátja mondott búcsúbeszédet. Búcsúztak tőle a Magyar Írószövetség, a Jelenkor folyóirat írótársai, egykori munkatársai, a város képviselői. 1996-ban a Baranya Megyei Könyvtárban, volt dolgozószobájában a költő tiszteletére emlékszobát avattak. Az emlékszobába belépve, egykori szobájának fogasa, a fogason téli kabátja, jellegzetes sapkája, sálja fogadja a belépőt. A tárlókban és a szekrényekben relikviák: fényképek, könyvek, kéziratok, csengőgyűjteményéből néhány darab, díjai, kitüntetései és egyéb dokumentumok, tárgyak adnak képet egy ember életéről. A dokumentumokat a költő családja bocsátotta rendelkezésre, az emlékszobát Bertók László rendezte be.

1998 szeptemberében, halálának harmadik évfordulóján, a Baranya Megyei Könyvtár felvette a költő nevét: Csorba Győző Megyei Könyvtár lett. A névadó ünnepségen Pomogáts Béla, a Magyar Írók Szövetségének elnöke mondott beszédet, Csorba Győző munkásságát Bertók László költő, Tüskés Tibor irodalomtörténész, szerkesztő és a költő volt munkatársai méltatták.

  • 2000-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjai közé választotta.
  • 2004-ben a Megyei Könyvtár udvarán felavatták a költő mellszobrát, Trischler Ferenc alkotását.
  • 2007-ben a Baranya Megyei Könyvtár falán Csorba Győző emléktáblát helyeztek el.
  • 2010-ben – a könyvtár Tudásközpontba költözése után – az emlékszobát is az új helyre költöztették.
  • 2011-ben a Tudásközpont mögötti térre „költöztették” és ott avatták újra a költő mellszobrát.
  • 2013-ban egykori lakóházánál, a Damjanich utcában, a város emléktáblát adott át a tiszteletére.
  • 2015-ben utcát neveztek el róla Pécs Kertvárosában.
  • 2015. május 15-én megalakult a Csorba Győző Társaság nevű civil szervezet, melynek célja, Csorba Győző emlékének őrzése és ápolása.

 

A Verseim sorsa című vers kézirata.
Bertók László búcsúbeszéde Csorba Győző ravatalánál
(részlet).
Csorba Győző síremléke a Pécsi Köztemetőben,
1998.
A Tudásközpontban lévő Csorba emlékszoba.
Az emlékszoba egyik tablója.
Kossuth-díja
A költő mellszobra az Apáca utcai megyei könyvtárban
(Trischler Ferenc alkotása).
Csorba Győző emléktábla a volt Baranya Megyei Könyvtár falán.
A szobor „újraavatása” a Tudásközpontnál,
2010. szeptember
Emléktábla avatás egykori lakóházánál, a Damjanich utcában.
Pécs, 2013.
Emléktábla avatás egykori lakóházánál, a Damjanich utcában.
Pécs, 2013.
Bertók László: Sirató c. verse.
 Bertók László: Sirató c. verse.

 

Hozzászólás

    © 2016 Csorba Győző Könyvtár
    %d blogger ezt szereti: