TISZTELETADÁS

„…elment egy nagy nemzedék egyik utolsó képviselője, és elveszítettük mértékadó mesterünket, akinek figyelme, tanácsai és példája nélkül az az irodalom, melynek ő maga is több mint fél évszázad óta szellemileg és intézményei révén egyaránt tevékeny részese volt, ugyanígy soha nem születhetett volna meg, ugyanebben a formában huzamosabban nem maradhatott volna fenn. Gyászoljuk a nagy költőt, s emellett igaz barátunkra, hűséges segítőnkre, a Jelenkor meghatározó munkatársára emlékezünk.”
(Részlet a Jelenkor nekrológjából)
(tovább…)
DÍJAI ÉS ELISMERÉSEI

Csorba Győző gyakran beszélt arról, hogy féléves római tartózkodását leszámítva egész életében soha nem töltött hosszabb időt szülővárosán kívül. Budapestre szerkesztőségekbe, kiadókba sem járt. Ennek a helyhez kötődő magatartásnak, hűségnek és ragaszkodásnak a költői életmű szempontjából előnyei és hátrányai egyaránt voltak.
(tovább…)
CSORBÁTÓL / CSORBÁRÓL – Vallomásaiból, nyilatkozataiból,a róla írt kritikákból

Csorba Győzőről sok kötet, tanulmány, kritika jelent meg, ő maga is sok nyilatkozatot adott, kritikákat, emlékezéseket, vallomásokat írt, 1947-1948-as római tanulmányútjáról naplót vezetett, emlékeiről beszélgetős kötetet adott ki.
(tovább…)
A KÖLTŐNEK AJÁNLOTT MŰVEKBŐL, DEDIKÁCIÓKBÓL

Csorba Győző könyvtárának jelentős része a neki ajánlott kötetekből áll, korának költői, írói Pécsről és az ország minden részéből küldtek neki műveikből, s Csorba viszont, nekik. A sok-sok könyvből néhányat tudunk csak kiemelni. (tovább…)
SAJÁT KÖTETEI, MŰFORDÍTÁSAI

Csorba Győző már tíz éves korában írt verseket. Kamaszfejjel beleszeretett Adyba, abban az időben versei az ő igézetében születtek. A költői eszmélést József Attila műveivel való találkozás hozta meg számára. Példaképének, igazi elődjének is őt tartotta. Az ő halála miatt érzett fájdalom hatása alatt írta a magyar költészet egyik első, József Attilát sirató versét, melyet az 1938-ban Mozdulatlanság címmel megjelent első verseskötetébe is beválogatott. (tovább…)